DILI - Juis Administradór Tribunál Distritál Dili, Duarte Tilman informa to’o oras ne’e Governu Timor-Leste seidauk lakon ba kazu selu impostu ho kompañia esploradór mina sira iha tasi Timor.
Tuir atuál juis Tribunál Distritál katak kazu 51 ne’ebé governu TL hatama prosesu ba Tribunál hodi kontra kompañia esploradór iha Tasi Timor, prosesu sei la’o hela. Ne’ebé, nia fó hanoin ba públiku labele interpreta sala liu-tan dehan ita lakon.
“Sobre kazu impostu Governu TL seidauk lakon ho kompañia Esploradór sira, maske kazu balun desiste ona. Ezemplu, uluk dehan TL lakon kazu balun , laiha. Tanba, kazu balun ha’u informa ba Prezidente Tribunál Rekursu iha fulan Marsu tinan 2015, momentu informasaun mosu mai dehan ita lakon kazu 16 ne’e la loos ,,” Duarte tenik ba Timor Post iha nia kna’ar fatin, foin lalais ne’e.
Nia esplika iha prosesu 7 Tribunál Distritál Dili fó ona rezultadu ba desizaun primeira instánsia hodi kondena parte sira selu kusta 133,554 dollar ba kofre estadu no kompañia esploradór ida lakon. Maibé, desizaun primeira instánsia liu-hosi parte sira desiste. Nune’e, prosesu 7 ne’ebé nia hala’o, haruka ba Tribunál Rekursu maibé to’o agora seidauk iha rezultadu.
“Parte sira desiste Tribunál kondena maka Kompañia Conocophilips prosesu ida, EJPD prosesu rua, Santos iha prosesu Tolu no Woodside iha prosesu rua. Ha’u rasik halo desizaun tolu, no rona informasaun hosi parte balun katak governu ho kompañia sira dame malu ona. Sé parte rua dame malu ona, tenke tau iha autus laran, nune’e juis hodi tau iha despaisu omóloga dezisténsia. Ne’e maka foin loos,” Duarte klarifika.
Hosi kazu 51, kompañia hatama prosesu kontra kompañia esploradór sira, nia dehan, prosesu ba kazu sira ne’e balun la’o hela ba despaisu senadór no prosesu 11 hetan ona desizaun primeira instánsia hodi governu TL manán. Agora, prosesu rekursu to’o Tribunál Rekursu kontra senadór. Prosesu kazu sira ne’e, nia informa ona ba Tribunál Rekursu (TR).
“Hosi informasaun dehan kazu 16 ba taxa dehan ita lakon, ne’e informasaun bosok. Informasaun ne’ebé loos maka kazu 16 hetan ona desizaun primeira instánsia, maibé parte sira ne’e katak sira la konkorda hodi halo prosesu rekursu ba Tribunal Rekursu, to’o agora seidauk iha rezultadu tanba sei iha rekursu TR,” Duarte haklaken.
Ida ne’e, tuir nia, la signifika dehan TL lakon. Kazu 11 maka sei iha prosesu Rekursu. Kazu 7 Tribunál desiste katak governu TL manán. Kazu 29 hetan ona despaisu senadór hotu. Ne’ebé, labele konklui katak TL lakon.
“Tinan kotuk, Eis Primeiru Ministru Xanana Gusmão mai iha Tribunál husu dehan ita lakon kazu impostu, ha’u espelika dehan ita la lakon ba kazu impostu. Tan ne’e, Atuál Ministru Planeiamentu Investimentu Estratéjiku (MPIE) ne’e hakfodak tebes, entaun ha’u rona informasun la loos no ha’u informa kazu 7 Tribunál desiste katak Governu TL maka manán, seluk iha prosesu,” nia haktuir. (Max)
Timor Post