Horisehik primeiru-ministru fó instrusaun ba Ministériu Edukasaun no Finansa atu regulariza kedas pagamentu saláriu no komponente salariál profesór, estajiáriu no funsionáriu sira hosi eskola referénsia.
Gabinete Rui Maria de Araújo nian esplika iha komunikadu katak desizaun ne’e foti iha reuniaun urjente ida ne’ebé konvoka hosi nia iha sábadu ne’ebé partisipa hosi vise-ministru Edukasaun, Abel Ximenes, no responsável edukativu sira seluk.
"Primeiru-ministru fó instrusaun ba Ministériu Edukasaun atu halo prosesu ba pagamentu pendente", refere nota ne’e no hatutan katak instrusaun hodi "kanaliza fundu Orsamentu Ministériu Edukasaun nian hodi taka défise no, iha tinan 2016, hodi inklui orsamentu Sentru Aprendizajen no Formasaun Eskolár (CAFÉ) iha rubrika transferénsia públika hodi fasilita nia implementasaun".
Tuir informasaun hosi Ministériu Finansa iha loron-segunda sei halo "transferénsia ida hosi fundu kontrapartida ba konta" professor sira-nian.
Komunikadu ne’e esplika katak reuniaun ne’e, "hakarak rezolve asuntu atrazu iha pagamentu profesór no traballadór CAFÉ sira-nian".
Iha reuniaun ne’e, xefe Governu simu informasaun detalle kona-ba "finansiamentu CAFE" (projetu apoiadu hosi Portugál no Timor-Leste) halo liuhosi "fundu kontrapartida ne’ebé transfere ba konta embaixada Portugál nian iha Dili" ka "liuhosi pagamentu diretu ba konta professor sira-nian".
Esplika katak atrazu ne’e mosu tanba insufisiente fundu orsamentu ba projetu ne’e.
Reuniaun ne’e hala’o molok to’o oras 24 hafoin ajénsia Lusa fó sai katak iha atrazu fulan barak iha pagamentu saláriu no komplementu professor no funsionáriu sira-nian, situasaun ne’ebé mosu desde inísiu tinan ne’e.
Eis-prezidente Repúblika José Ramos-Horta konsidera ida ne’e inaseitável no inkompreensível hodi nafatin iha situasaun "degradante" ba funsionáriu sira eskola referénsia nian.
"Ne’e situasaun inaseitável, totalmente inkompreensível. Hatene katak señor primeiru-ministru rekoñese asuntu ne’e no ema ne’ebé dinámiku, ho esperiénsia no koñese a engrenajen Ministériu Finansa nian", nia hatete ba Lusa iha Dili.
"Ha’u rasik sei alert hikas ba situasaun degradante no totalmente inaseitável ne’e, forma oinsá trata prosesu ne’e, hosi vensimentu ne’ebé atraza tebes hosi profesór sira eskola referénsia, UNTL no funsionáriu sira iha setór ensinu nian", nia hatutan.
Iha semana sira ikus ne’e, dosente sira hosi eskola referénsia denunsia bebeik kona-ba atrazu iha pagamentu saláriu no suplementu salariál no situasaun "atrofiamentu finanseiru" iha eskola oioin.
Situasaun inisialmente iha ligasaun ho mudansa Governu – ne’ebé simu pose iha fevereiru - maibé kontinua to’o aat liu tan iha kazu balun iha fulan balun.
"Esplikasaun, deskulpa hotu ona. Bele akontese iha fulan dahuluk iha Governu foun ida. Maibé iha mákina ne’ebé supostamente monta ona, administrasaun públika no projetu eskola referénsia tinanlima
"Ha’u lafiar katak ne’e motivasaun polítika, maibé inkompeténsia hosi ema ne’ebé iha Ministériu Edukasaun no Finansa. Ministériu hirak ne’e maka tenke fó esplikasaun", afirma Ramos-Horta.
Iha kazu dosente portagés sira-nian, to’o fulan tolu lasimu komplementu salariál, to’o semana lahatene lolós bainhira maka hotu ka nia períodu permanénsia ihaDili no bainhira maka sai hosi nasaun.
Funsionáriu, dosente no estajiáriu timoroan sira mós lasimu saláriu, iha situasaun ne’ebé " dramátika tebes", hatete dosente sira ne’e, ne’ebé esplika katak sira barak "hamo’e" no "hetan ameasa ho reprezália" karik sira fó sai situasaun ne’e.
SAPO TL ho Lusa
"Primeiru-ministru fó instrusaun ba Ministériu Edukasaun atu halo prosesu ba pagamentu pendente", refere nota ne’e no hatutan katak instrusaun hodi "kanaliza fundu Orsamentu Ministériu Edukasaun nian hodi taka défise no, iha tinan 2016, hodi inklui orsamentu Sentru Aprendizajen no Formasaun Eskolár (CAFÉ) iha rubrika transferénsia públika hodi fasilita nia implementasaun".
Tuir informasaun hosi Ministériu Finansa iha loron-segunda sei halo "transferénsia ida hosi fundu kontrapartida ba konta" professor sira-nian.
Komunikadu ne’e esplika katak reuniaun ne’e, "hakarak rezolve asuntu atrazu iha pagamentu profesór no traballadór CAFÉ sira-nian".
Iha reuniaun ne’e, xefe Governu simu informasaun detalle kona-ba "finansiamentu CAFE" (projetu apoiadu hosi Portugál no Timor-Leste) halo liuhosi "fundu kontrapartida ne’ebé transfere ba konta embaixada Portugál nian iha Dili" ka "liuhosi pagamentu diretu ba konta professor sira-nian".
Esplika katak atrazu ne’e mosu tanba insufisiente fundu orsamentu ba projetu ne’e.
Reuniaun ne’e hala’o molok to’o oras 24 hafoin ajénsia Lusa fó sai katak iha atrazu fulan barak iha pagamentu saláriu no komplementu professor no funsionáriu sira-nian, situasaun ne’ebé mosu desde inísiu tinan ne’e.
Eis-prezidente Repúblika José Ramos-Horta konsidera ida ne’e inaseitável no inkompreensível hodi nafatin iha situasaun "degradante" ba funsionáriu sira eskola referénsia nian.
"Ne’e situasaun inaseitável, totalmente inkompreensível. Hatene katak señor primeiru-ministru rekoñese asuntu ne’e no ema ne’ebé dinámiku, ho esperiénsia no koñese a engrenajen Ministériu Finansa nian", nia hatete ba Lusa iha Dili.
"Ha’u rasik sei alert hikas ba situasaun degradante no totalmente inaseitável ne’e, forma oinsá trata prosesu ne’e, hosi vensimentu ne’ebé atraza tebes hosi profesór sira eskola referénsia, UNTL no funsionáriu sira iha setór ensinu nian", nia hatutan.
Iha semana sira ikus ne’e, dosente sira hosi eskola referénsia denunsia bebeik kona-ba atrazu iha pagamentu saláriu no suplementu salariál no situasaun "atrofiamentu finanseiru" iha eskola oioin.
Situasaun inisialmente iha ligasaun ho mudansa Governu – ne’ebé simu pose iha fevereiru - maibé kontinua to’o aat liu tan iha kazu balun iha fulan balun.
"Esplikasaun, deskulpa hotu ona. Bele akontese iha fulan dahuluk iha Governu foun ida. Maibé iha mákina ne’ebé supostamente monta ona, administrasaun públika no projetu eskola referénsia tinan
"Ha’u lafiar katak ne’e motivasaun polítika, maibé inkompeténsia hosi ema ne’ebé iha Ministériu Edukasaun no Finansa. Ministériu hirak ne’e maka tenke fó esplikasaun", afirma Ramos-Horta.
Iha kazu dosente portagés sira-nian, to’o fulan tolu lasimu komplementu salariál, to’o semana lahatene lolós bainhira maka hotu ka nia períodu permanénsia ihaDili no bainhira maka sai hosi nasaun.
Funsionáriu, dosente no estajiáriu timoroan sira mós lasimu saláriu, iha situasaun ne’ebé " dramátika tebes", hatete dosente sira ne’e, ne’ebé esplika katak sira barak "hamo’e" no "hetan ameasa ho reprezália" karik sira fó sai situasaun ne’e.
SAPO TL ho Lusa